Mars A Kinetikus erő

Az asztrológiában a Mars képviseli késztetéseinket és karakterünkben a maszkulinitást, illetve a szexszel és hatalommal kapcsolatos tényezőket.

Ez a bolygó utal arra, hogy milyen munkát választunk és, hogy hogyan tudunk abban teljesíteni. A Mars reprezentálja a fiútestvérekkel, az apával, illetve általában véve a férfiakkal való kapcsolatunkat.

A Mars mindig bajt jelez, ugyanakkor egyben arra is utal, hogy az egyén mindig képes harcolni a túlélésért. A Mars a kihívásokat is képviseli és a képességet arra, hogy azokat büszkén vállaljuk. De kapcsolatban van az izomzatunkkal is.

Lázas betegségek, ragályos, fertőző betegségek, szepszis, gyulladások, sérülések, zúzódások, törések, savmarások, saját magunknak okozzuk.

Az a jegy, amelyben a Mars elhelyezkedik, megmutatja azt a pszichológiai területet, amelyben kifejeződésre jut energiánk.

A Mars két év alatt kerüli meg a Napot, és minden jegyben kb. két hónapig tartózkodik.

A nők horoszkópjában a Mars arra a férfitípusra utal, amelyhez vonzódnak. A férfiakéban pedig arra utal, hogy ők hogyan viszonyulnak más férfiakhoz, illetve jelenti a versenyképességet és a maszkulinitást is.

Az a ház, amelyben a Mars elhelyezkedik, azt a konkrét területet mutatja meg, amelyben az egyén ki szeretné bontakoztatni energiáját. De ez a ház azt is megmutatja, hogy mely területeken lehetünk a legdinamikusabbak, hol kell számítanunk összetűzésekre, és hol találkozunk a hatalom tényezőivel. Ezeken a területeken harcokra kell számítani.

A Marssal alkotott fényszögek a férfiak iránt érzett különleges vonzalmakra utalnak, vagy sajátos szexuális beállítódottságra. Ezen kívül pedig azt is megmutatják, hogy hogyan tudjuk felhasználni energiánkat és különleges képességeinket különböző célok érdekében.

Mars bolygó: A Naprendszer negyedik bolygója. A hellenizmus kori asztrológia modellben a Földet koncentrikusan övező ún. hét bolygó szférájában a középponttól számított ötödik bolygó. A háború antik istenének, Arész, Marsnak „égi teste”. A harc szimbóluma: a támadó kedv, az erő, a dinamika megtestesítője. Az energiát, az akaratot, a lelkesedést, a feszültséget és az agresszivitást jelenti. Ezen tulajdonságok miatt a középkorban a rontás bolygójának nevezték. Irányítja az életet és a halált.

Az uralma alá tartozó két állatövi jegy a Kos és a Skorpió: az első a természet felett uralkodik, a tavaszi újjászületést irányítja, a második az ősz, s így a halál megtestesítője.

A Mars a vágyak tüzének és a férfi nemi szervnek is jelképe. A had, az orvostudomány, és valamennyi sportág az irányítása alatt áll. Földi megfelelői az emberek között a hatalmasok, a katonák, a hóhérok; a ragadozók között a farkas, a róka, a hiúz; a madarak közt a héja; a halak közül a csuka; a növények közül a bogáncs, a csalán és a mérges csalánvirág.

Színe a piros, vörös, féme a vas, állása déli, kora a férfikor. Eleme a tűz; temperamentuma kolerikus; erényei a barátságosság, a jókedv, a felebaráti szeretet.

Mars bolygó (Csízió, Kolozsvár, 1592, MTA Kézirattár).

Az alkímiában földi megjelenése a vas. A régi vegytan a vastartalmú anyagok képletjeleit a Mars jeléből formálta. A pusztítás eleven „vasának”, vaslovainak, fegyvereinek modellje.

Lélektani értelemben a „rossz vért” jelképezi, a nők menstruációját, amely egykori hiedelmek szerint halálos veszélyt jelentett a közeledő férfi számára.

Jele az ágaskodó férfiasság, a harcias agresszivitás szimbóluma. Pozitív aspektusait P. Martin Cochem (1634–1712) Krisztus élete c. művében így jellemzi: „a Marsot azért teremtették, hogy minden mérget, ami más csillagok befolyásából keletkezik, magához szívjon, és az „alsó világ” túl nagy nedvességét pedig kiszárítsa.” Napja a kedd.

Arész/Mars: A görög mitológiában a háború, az öncélú, kegyetlen harc istene. Alakját féktelen indulat, alattomosság jellemzi. (Homéroszi jelzői: „ártó”, „dühöngő”, „emberpusztító”, „városromboló”.) Az Iliászban így feddi Zeusz: „…mindig a harc kedves neked, és a viszály, meg a dúlás…” (V. 891). Kísérői Deimosz, az Ijedtség, és Phobosz, a Félelem.

Ellentéte és ellenfele Pallasz Athéné, az igazságos háború istennője, aki a trójai háborúban le is győzte Arészt.

Rómában Arészt Marssal azonosították, aki hadisten funkciója mellett archaikus természeti vonásokat is megőrzött.

A tavasz, a földből kisarjadó növényzet, a termés sérthetetlenségének és védelmezésének khtonikus istene, az első nagy római istenhármasság egyike Jupiter és Romulus mellett.

A március hónap névadója, amely a régi római év évkezdő hónapja volt, Julius Caesar naptárreformja óta pedig a harmadik hónap. Romulus és Remus apjaként a rómaiak őse, ezért a római férfiakat Mars katonáinak is nevezték.

A férfiasságot, a katonai erényeket jelképezte (ezzel a jelentéssel összefüggésben az antik hadisten latin nevéből katonai kifejezések is származtak). Atlétatermetű fiatal férfiként ábrázolták. Jellegzetes attribútumai a lándzsa, a kard, a sisak és a pajzs.

Rómában szent állata a farkas és a harkály, fája a tölgyfa.

Az európai művészetben gyakori, kedvelt mitológiai téma volt Arész és Aphrodité (Vénusz) szerelme. Pl. Botticelli, Caravaggio, Veronese, Rubens ilyen tematikájú művei a szerelem és az élet diadalát szimbolizálják az öldöklő, vad harciasság felett.

Mars és Vénusz (M. Raimondi metszete, XVI. sz.).

Szerelmük gyümölcse: Harmonia és Amor.

Mars hadisten a pusztító háború megszemélyesítőjeként szerepel a manierista és a barokk világi festészetben. Pl. a pozsonyi vár Habsburg-uralkodókat dicsőítő festménysorozatának (1638–1643) egyik ábrázolásán, amelyet ma már csak metszetről ismerünk, II. Ferdinánd a Remény nőalakjához fordul, mivel birodalma országait a háború veszélye, a címereken taposó, kardot rántó Mars fenyegeti. (A politikai allegória a török veszélyre s a szövetséges erdélyi fejedelemségre utal.) Janus Pannonius Mars istenhez békességért c. művében a háborús pusztítással azonosul alakja: „ki által árva lesz e föld és telt a Tartarus, „Te szörnyű vérivó, halottra éhező.”